A planetárium célja, hogy hidat alkossanak a csillagász és nagyközönség között. Létrehozását Kulin György csillagász szorgalmazta, aki szívügyének tekintette az ismeretterjesztést. Ő járta ki a planetárium-műszer beszerzését, amelyet a Honvédelmi Minisztérium az 1940-es évek elején rendelt meg a német Zeiss-művektől. A szerkezet 1944-ben érkezett az országba, de a háborúban nyoma veszett. Kulin jó évtized múlva megint kezdeményezte a Planetárium létrehozását, s sikerült egy kisműszert megvásároltatnia, amelyet a Zeiss-cég a Budapesti Nemzetközi Vásárra hozott el. Ezzel kezdte meg működését 1961-1968 között az első Planetárium a Vidám Parkban, ahol több mint 15 ezer előadást tartottak.

A csillagász álma 1969-ben valósult meg, amikor a Tudományos Ismeretterjesztő Társulathoz (TIT) megérkezett a nagy, kétgömbös Zeiss-planetárium. Elhelyezésére azonban akkor még nem volt megfelelő épület, így a műszer nyolc évet töltött ládában. Helyszínnek szóba jött a Margitsziget és a Gellért-hegy is, de mert egyikre sem kaptak építési engedélyt, az objektum a Népligetbe került. Az építkezés 1975-ben kezdődött el Lux László és Tömöry Tamás tervei alapján, az átadásra 1977. augusztus 17-én került sor, a nagyközönség az első csillagászati műsort augusztus 20-án nézhette meg.

Az elmúlt harminc év alatt a műsort megtekintő négymillió látogató 90 százaléka fiatal volt. A Planetárium csillagászati-űrkutatási délelőtti előadásait kifejezetten a tanulóifjúság, az oktatás igényeihez igazította, de szerveznek nagyközönségi programokat és külföldi turistáknak szánt idegen nyelvű műsorokat is. Jelenleg 14 különféle műsort kínálnak különböző korosztályoknak az óvodásoktól a felnőttekig. A Planetárium az esti órákban más jellegű műsoroknak, zenei és fényzenei koncerteknek is helyt ad. Az első kísérletek már a hetvenes évek végén kezdődtek, ezekből nőtt ki 1983-ban a Lézerszínház, Európa egyetlen állandóan működő lézershow-ja.

A Planetárium műsorai közül utóbbi években kiemelkedett a "2061: a Mars titka", amely a Jénai Planetárium felkérésére az 1998-as Német-magyar Kulturális Programra készült. 1999-ben a "Napfogyatkozást" mutatták be, a Magyarországról is látható teljes napfogyatkozást ismeretterjesztési célokra felhasználva. 2000-ben az "Utazzunk a Marsra" című gyermekműsor és a Világvége? című műsor vonzotta a közönséget. A Planetárium közérthetően szólt a gyerekekhez is két gyermekműsorával (Leszállás a Marsra és Süni és a csillagok).

Az évfordulóról augusztus 22-én nagyszabású születésnapi rendezvény keretében emlékeznek meg. Ünnepi köszöntőt mond Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia és a TIT elnöke, majd bemutatják a legelső és a legújabb planetáriumi műsort. A program keretében előadást tart Manherz Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium felsőoktatási és tudományos szakállamtitkára, Lippényi Tivadar, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökhelyettese és Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke.

(MTI)