A beérkezett adatok összesítése alapján megállapítható, hogy 163 intézmény esetében 47,5 milliárd forint a harmadik negyedévben az összes fizetési határidőn túli kötelezettség. A második negyedévben ugyanennyi intézmény esetében ez az összeg 36,5 milliárd forint volt.

 

Tény, hogy a kórházak adósságállománya a vártnál kisebb mértékben emelkedett, a várólisták alakulása azonban azt mutatja, hogy ezt az eredményt az intézmények a belső adósság növekedésének terhére tudták csak elérni, több intézmény esetében ugyanis jelentős mértékben emelkedtek a várólisták.

 

Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság elsőként a jelenleg folyamatban lévő adósságrendezés keretében tett lépéseket a várólisták csökkentésére. Az intézmények az adósságkonszolidációra elkülönített 27,5 milliárd forint mintegy 10 százalékát, azaz összesen 2,7 milliárd forintot a leggyakoribb beavatkozásoknak számító és ezért a leghosszabb várólistával rendelkező műtétek elvégzésére kapják, mint pl. a haemodinamikai beavatkozások (pl. szívkatéterezés) és nyitott szívműtétek, valamint a traumatológiai-ortopédiai protetikai műtétek (pl. csípő- és térdprotézis beültetés). Az összegnek köszönhetően rövidülhetnek a várólisták ezeken a területeken, ez a pozitív tendencia azonban csak a jövő esztendő első féléve után lesz érzékelhető.

 

Mint ismeretes a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága és az érintett öt szakmai szervezet (Magyar Kórházszövetség, Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület, Egyetemi Klinikák Szövetsége, Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete, Medicina 2000) közösen dolgozta ki az adósságfelmérés módszertanát. Az Államtitkárság a szakmai szervezetekkel és meghívott szakértőkkel közösen állította össze azokat az elveket is, amelyek mentén a 27,5 milliárd forintot plusz pénz elosztása történt.