Tekintettel arra, hogy ez az esemény az intézményben foglalkoztatott pedagógusokat, diákokat is közvetlenül érintette, a közoktatási szakállamtitkár haladéktalanul levélben tájékoztatta a fenntartót az üggyel kapcsolatos egyes jogszabályi rendelkezésekről, és írásbeli tájékoztatást kért az intézkedésekről.

 

A rendelkezésünkre álló információk alapján - a polgármester 2009. július 28-án kelt tájékoztatása szerint - az intézményvezető elfogultságra, érintettségre hivatkozva a fenntartóhoz fordult a vizsgálóbiztos kijelölése tárgyában. A képviselőtestület 22 egyedi határozatot hozott a vizsgálóbiztos kijelöléséről, sőt, nyomban a fegyelmi tanács tagjait is kijelölte a képviselőtestület tagjai közül.

 

A fegyelmi eljárás lefolytatásának szigorú, az eljárás tisztaságát garantáló szabályai vannak, amelyek lényege a következő:

 

A fegyelmi eljárás megindítása a munkáltató joga. Önkormányzati iskola esetén a munkáltató az iskola, a munkáltatói jogok gyakorlója az igazgató. A fenntartó, vagyis a képviselőtestület csak az iskola igazgatója tekintetében gyakorol munkáltatói jogokat. Fegyelmi eljárást a pedagógusokkal szemben csak a kinevezési jogkör gyakorlója, általában az igazgató indíthat. Az igazgató jelöl ki vizsgálóbiztost az ügy tisztázása érdekében, majd az ügyben három tagú fegyelmi tanács határoz. A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárás megindítója, aki ezt a jogkörét az eljárás alá vontnál magasabb beosztású, vagy magasabb besorolású közalkalmazottjára ruházhatja. Ha a munkáltatónál nem biztosítható a vizsgálóbiztos vagy a fegyelmi tanács kijelölése, a fenntartó jelöli ki azokat a fegyelmi eljárás alá vonttal legalább azonos besorolású közalkalmazottai közül.

 

Abban a kérdésben, hogy indokolt volt-e az igazgató részéről az elfogultságra, érintettségre hivatkozás, valamint, hogy jogszerű volt-e a nem közalkalmazott, "politikus" testületi tagok eljárása, illetve, hogy a pedagógusok megszegték-e vétkesen kötelezettségeiket, továbbá, hogy a kiszabott fegyelmi büntetés arányban állt-e a megállapított kötelezettségszegéssel, csak a bíróság jogosult jogerős ítéletében, érdemi, a felekre nézve kötelező érvényű döntést hozni. Az oktatási és kulturális miniszter élt azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 92. §-ának (4) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 97. §-ának c) és e) pontjai biztosítanak számára.

 

A továbbiakban az oktatási és kulturális miniszter az Ötv. 97. §- ában foglalt felhatalmazás alapján kezdeményezi, hogy a képviselőtestület a következő testületi ülésén soron kívül tárgyalja meg az ügyet és tájékoztassa arról a szaktárca vezetőjét..

 

 

OKM

Közoktatási Szakállamtitkárság