A mai gyakorlat alapján ugyanakkor a költségtérítés mértéke bizonyos képzések esetében sokszor jelentősen elmarad az állami finanszírozás keretében biztosított normatívától, illetőleg a képzések valódi költségeitől, így a felsőoktatási törvényben szabályozni kívánjuk a költségtérítések minimális mértékét és a hallgatóknak járó szolgáltatások díjait. A költségtérítés minimális mértékének meghatározása azonban nem jelenti automatikusan a költségtérítés díjának emelését.
A költségtérítés összegének kell fedeznie az intézmények képzési ráfordításait. Az intézmények ennek tudatában állapítják meg a költségtérítés féléves, vagy éves fizetendő összegét.
Szintén jogszabály rendelkezik arról, hogy adott intézményben adott szakon megállapított költségtérítés összege évente az infláció mértékével növelhető. A szabályozás így biztosítja a hallgatói biztonságot.
Az új szabályozás bővíti a költségtérítéses formában tanulók lehetőségeit úgy, hogy jó teljesítmény esetén biztosítja az átlépés lehetőségét az államilag finanszírozott helyekre.
2005 szeptemberétől a változások a költségtérítés mértékének szabályozásáról még nem lépnek életbe. A törvénytervezet az államigazgatási eljárás szakaszában van és a Kormány az egyeztetéseket követően dönt majd az előterjesztésről, illetve ezután az Országgyűlés a javaslat elfogadásáról.
Természetesen a hallgató a Diákhitel Központtól ma is felveheti a hallgatói hitelt, és az adójogszabályok is biztosítanak meghatározott kedvezményeket (évi 60.000,- Ft-ig).
OM Sajtóiroda
Budapest, 2005. január 25.