Szövegértés -alkotás

Feladatok

Módszertan - Elmélet

Szövegtan

Szövegértés, szövegművek elemzése

Szövegalkotás

Témakiválasztás

A beszéd körülményei

Anyaggyűjtés

A beszéd szerkezete

Bevezetés

Tárgyalás

Befejezés

Az anyag kidolgozása

Szemléltetőeszközök használata

A beszéd körülményei

1. feladat
(Gyakorlat a Ki beszél kinek? kérdéshez)
Magyarázd meg a beszédszituáció különbségeit az alábbi szövegeknél!

– Képzeld Anyu, az utolsó két hétben nem lesz tornaóránk, mert festik a tornatermet!

Tisztelt Szülők! Ezúton tudatjuk Önökkel, hogy iskolánk nyári felújítási munkái már a tanítás utolsó heteiben megkezdődnek, annak érdekében, hogy szeptemberre minden szükséges munka elkészüljön. Az iskolai tornaterem felújítása is elkerülhetetlen, és ezért 2003. május 20-tól a testnevelésórák elmaradnak. Szíves megértésüket előre is köszönjük. Az igazgatóság.

2. feladat
(Gyakorlat a Ki beszél kinek? kérdéshez)
Milyen viszonyban van a megszólító a megszólítottal az alábbi példákban? Feltételezhet-e egy megnyilatkozás többféle viszonyt? (Gondolj az irónia eszközrendszerére!)

– Drágám!
– Kedves Uram!
– Hello Darling!
– Mélyen tisztelt Olvasóm!
– Csákány Baby!
– Kedves Éva néni!

3. feladat
(Gyakorlat a Kinek beszélünk? kérdéshez)
Mondjátok el tartalmilag ugyanazt a történetet, pl.: Nem készültél! Otthon hagytad a felszerelésedet! a barátotoknak, szüleiteknek, tanárotoknak! Hasonlítsátok össze az így létrejött különböző szövegeket (Az összehasonlítás minősítéséhez használd a Stílusminősítő mellékletet )

4. feladat
(Gyakorlat a Mi célból beszélünk? kérdéshez)
Hangozzék el ugyanaz a nyelvi egység, pl. Te nem is figyelsz rám! Azért ezt nem gondoltam volna róla!, Anya, adj pénzt! legalább 2 különböző módon megfogalmazva. Figyeld meg, mikor, melyik beszédhelyzetben, melyek lesznek a hangsúlyos elemek! (A beszédhelyzet minősítéséhez használd a Stílusminősítő mellékletet )

5. feladat
(Gyakorlat a Ki beszél kinek, mi célból? kérdéshez)
Az alábbi példa alapján írjatok rövid párbeszédeket, majd adjátok elő ugyanazokat a mondatokat/megnyilatkozásokat többféleképpen!

– Elmehetek moziba?
– El. (= Persze, igen, hogyne!), (= Hát, tőlem, ha te ezt jónak gondolod, bár nekem ez nem esik jól, de ne is figyelj oda rám!) (= Jaj, csak már ne is lássalak, vissza se gyere!)
– De meggyőzted őket?!
– Úgy tűnik.
– Akkor elégedett lehetsz!
– Várjuk ki a végét!

6. feladat
Alkoss különböző beszédhelyzeteket (ki beszélhet, kihez, milyen a viszonyuk egymáshoz, témához, mi a céljuk) az alábbi párbeszédhez! (A beszédhelyzet minősítéséhez használd a Stílusminősítő mellékletet )

Hozz létre magad is olyan párbeszédrészleteket, amelyek többféle szituációban elhangozhatnak!

– Hogy sikerült?
– Hát, jól!
– Izgultál?
– Nagyon.
– De meggyőzted őket?!
– Úgy tűnik.
– Akkor elégedett lehetsz!
– Várjuk ki a végét!

– Már annyiszor mondtam neki, hogy ne így csinálja!
– Jó lecke volt ez, tanul fog belőle. Hidd el, ő is nagyon megdöbbent!
– Jó, jó. De, mi van, ha nem egy ismerőssel történik mindez, hanem egy idegennel? El tudod képzelni?
– Nyugodj meg, végül is nem történt komoly baj!
– De történhetett volna!
– Eltúlzod a dolgot!

7. feladat
(a közlésfolyamat funkcióinak gyakoroltatására)
Fogalmazz meg tájékoztató, érzelemkifejező, felszólító, felhívó, kapcsolatfenntartó megnyilatkozásokat egy vasútállomáson történt első találkozáskor / egy boltban történt véletlen találkozáskor!

8. feladat
(a közlésfolyamat funkcióinak gyakoroltatására)
Alkoss beszédszituációkat megnyilatkozásokkal, amikor a közlésfolyamat értelmező funkciója az elsődleges. (Pl. idegen nyelvi szituációban: Nem jut eszembe ez a szó!, Hogy is mondják? Hogy is mondják, azt, amikor az ember...?, Mi is a vonzata?, Mi a helyes szórend?)