Halotti beszéd és könyörgés (1192–1195 között)

Egykori feltehető olvasat:

Látjátuk feleim szümtükhel,
mik vogymuk: isá, por ës homou
vogymuk. Mënyi milosztben
terömtevé elevé miü isëmüköt
Ádámot, ës adutta valá neki
paraadicsumot házoá. Ës mënd
paradicsumben valou gyimilcsëk-
tül mondá neki élnië. Hëon
tilutoá ut igy fá gyimilcsétul.
Gye mondoá neki, mérët nüm
ënëik: isa, ki napon ëmdöl
az gyimilcstul, halálnek
haláláal holsz. Hadlavá
holtát terömtevé Istentul, gye
feledevé. Engedé ürdüng intetüi-
nek, ës ëvék az tilvot
gyimilcstul. Ës az gyi-
milcsben halálu evék. Ës az gyi-
milcsnek úl keseröü vala
vizë, hugy turkolat migé szakasztja
valá. Nüm hëon mogánek, gye
mënd u fajánek halálut ëvék.
Haraguvék Isten, ës vetevé ut
ez munkás világ belé: ës lëün
halálnek ës pukulnek fëszë,
ës mënd u nemének. Kik azok?
Miü vogymuk. Hugy ës tiü
látjátuk szümtükhel: isa, ës
nüm igy embër múlhatja ez
vermöt, isa mënd azhuz járou
vogymuk. Vimádjuk Uromk Isten
këgyilmét ez lélekért, hugy
jorgasson u neki, ës kegyigy-
gyën, ës bulcsássa mënd u
bunét! Ës vimádjok szen[t]
ahszin Máriát ë boudog Miháël
arhangyëlt ës mënd angyëlkot,
hugy vimádjanak érëttë! Ës
vimádjok szent Pétër urat,
kinek adot hatalm oudania ës
këtnië, hogy oudja mënd
u bunét! Ës vimádjok mënd
szentököt, hugy lëgyenek neki
segéd Uromk szinë eleüt, hugy
Isten iü vimádságok miá bul-
csássa u bunét! Ës szobodohha
ut ürdüng ildetüitul ës pukul
kínzatujátúl, ë vezessë ut pá-
radicsum nyugalma belí, ës adjon
neki münyi uruszág belé utat
ës mënd jouben részët! Ës
kíássátuk Uromkhuz hármúl:
kyrie eleison!
Szerelmes brátim! vimádjomuk
ez szëgín embër lilkíért,
kit Úr ez napon ez hamus világ
timnücë belol menté, kinek ez
napon tëstét tömetjök; hogy
Úr ut këgyilméhel Ábraám,
Izsák, Jakob kebelében helhezjë;
hugy bírságnap jutván mënd u
szentëi ës ünüttei küzëkön
jou felol johtatnia íleszjë
ut! Ës tiü bennetük. Clamate
ter: kyrie eleison!

Értelmezés:

Látjátok, feleim, szemetekkel,
mik vagyunk: íme, por és hamu
vagyunk. Mennyi malasztban
teremté kezdetben [Úr] mi osünket,
Ádámot, és adta vala neki
paradicsomot házzá. És mind[en]
paradicsomban való gyümölcsök-
tol monda neki élnie. Csupán
tiltá ot egy fa gyümölcsétol.
De mondá neki, mért ne
ennék: „Bizony, [a]ki napon eendel
az[on] gyümölcstol, halálnak
halálával halsz". Hallá
holtát teremto Istentol, de
feledé. Engede ördög inteté-
nek, és evék az[on] tiltott
gyümölcstol, és az[on] gyümölcs-
ben halált evék. És az[on] gyü-
mölcsnek oly keseru vala
leve, hogy torkát megszakasztja
vala. Nem csupán magának, de
mind[en] o fajának halált evék.
Haraguvék Isten, és veté ot ez
munkás világba: és lon
halálnak és pokolnak martaléka,
és mind[en] o nemének. Kik azok?
mi vagyunk. [A]hogy is ti
látjátok szemetekkel: Bizony,
egy ember sem kerülheti el ez
vermet, bizony, mind ahhoz járó
vagyunk. Imádjuk Urunk Isten
kegyelmét e lélekért, hogy
irgalmazzon oneki, és kegyelmez-
zen, és bocsássa mind[en] o
bunét! É imádjuk Szent
Asszony Máriát és Boldog Mihály
arkangyalt és mind[en] angyalokat,
hogy imádjanak érte! És
imádjuk Szent Péter urat,
akinek ad[at]ott hatalom oldania
és kötnie, hogy oldja mind[en]
o bunét. És imádjuk mind[en]
szenteket, hogy legyenek neki
segedelmére Urunk színe elott, hogy
Isten o imádságuk miá bo-
csássa o bunét! És szabadítsa
ot ördög üldözésétol és pokol
kínzásától, és vezesse ot pa-
radicsom nyugalmába, és adjon
neki mennyországba utat,
és mind[en] jóban részt! És
kiáltsátok Urunkhoz háromszor:
kyrie eleison!
Szerelmes Testvéreim! imádjunk
e szegény ember lelkéért,
[a]kit Úr e napon e hamis világ
tömlöcébol mente, [a]kinek e
napon testét temtejük, hogy
Úr ot kegyelmével Ábrahám,
Izsák, Jákob kebelében helyezze,
hogy bírságnap jutva mind[en] o
szentei és kiválasztottai között
jobb felol iktatnia élessze
fel ot! És tibennetek. Clamate
ter: kyrie eleison!

Forrás:
Szöveggyujtemény a régi magyar irodalom történetéhez. Középkor.
Szerkesztette: Madas Edit. Tankönyvkiadó, Budapest, 1992, 317–318.
Benko Loránd: Az Árpád-kor magyar nyelvu
szövegemlékei.
Budapest, 1980, 47–49, 55–57. alapján.