A nevelési tanácsadás feladata: a beilleszkedési, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességekkel küzdő gyermek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával, továbbá az óvoda megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek fejlettsége, egyéni adottsága ezt szükségessé teszi.
A beilleszkedési, tanulási és/vagy magatartási nehézség a gyermek, a szülő, a pedagógus és a környezet számára is jellegzetes tünetek, panaszok képében jelenik meg. E gyermekek fejlesztésében a tartalmilag és módszertanilag sokszínű és differenciált oktatási programok mellett - az időben történő felismeréssel és a szükséges terápia megkezdésével - meghatározó szerepet tölthetnek be a pedagógiai szakszolgálatok, melyek körébe a nevelési tanácsadás is tartozik.
A nevelési tanácsadóban történő vizsgálat a szülő vagy a gyámhivatal kérésére indul, de annak elvégzését a családvédelmi intézmény is kezdeményezheti. Minden esetben fontos a szülő konkrét tájékoztatása azokról az okokról, amelyek alapján a gyermek fejlődésének segítésére a nevelési tanácsadó szakembereinek - pszichológus, gyógypedagógus, pedagógus, gyermek-szakorvos vagy gyermekpszichiáter - felkeresése javasolt.
A nevelési tanácsadó szolgáltatásainak igénybevételére minden gyermek jogosult.
Abban az esetben, ha a nevelési tanácsadó megítélése szerint a gyermeknél testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékosság gyanúja merül fel, javasolja a szülőnek, hogy gyermekével jelenjen meg az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatán, saját vizsgálatának eredményeit és a rendelkezésére álló egyéb iratokat ez esetben megküldi a szakértői és rehabilitációs bizottság részére.
A nevelési tanácsadók feladata és tevékenységi köre igen sokrétű: pszichológiai diagnosztizálás, pszichológiai tanácsadás, pedagógiai diagnosztizálás, pedagógiai korrekció, (gyógy)pedagógiai fejlesztés, gyermekcentrikus, lélektani hátterű családgondozás, fejlettségi vizsgálatok végzése a tanköteles korba lépő gyermekeknél. A tanácsadók működése csak akkor lehet eredményes, ha kiépült kapcsolatokkal rendelkeznek a körzetükben lévő intézményekkel: óvodákkal, iskolákkal, gyermekvédelmi intézményekkel, családsegítő központokkal, gyermek-ideggondozókkal.
A gyermekkel való foglalkozás hatékonysága attól is függ, hogy abban milyen mértékben képesek együttműködni a nevelési tanácsadó és a gyermekkel nap mint nap foglalkozó pedagógusok, s természetesen a szülők. A közoktatási törvényben is előírt együttműködés hiánya azt a nemkívánatos helyzetet idézheti elő, hogy a nevelési-oktatási intézmény a gyermek problémáját saját falain kívülre helyezettnek tekintheti, mondván: a nevelési tanácsadó majd megoldja, s a nevelési tanácsadóban végzett munka is öncélúvá válhat, hisz nincs visszajelzése munkájának a gyermek közösségében, az iskolai tanórákon tapasztalható eredményéről. A nevelési tanácsadó is jogosult arra, hogy szakvéleményében egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelése és minősítése alóli mentesítésre tegyen javaslatot. Az iskolának ez esetben a mentesítés mellett kötelessége a tanuló egyéni fejlesztési terv alapján történő felzárkóztató foglalkoztatásának biztosítása. A beilleszkedési l, magatartási rendellenességgel, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek folyamatos gondozását szolgálja a felülvizsgálati kötelezettség is, melyet az első vizsgálatot követő második évben, ezt követően pedig három évenként kell elvégezni. A felülvizsgálat elmaradása a szakvélemény érvényességét is megszünteti, azaz minden - a szakvéleményben javasolt - jogosultság (pl. mentesítés) s az e tanulók számára a fenntartó számára biztosított kiegészítő támogatásra történő jogosultság is hatályát veszti.