Mentorprogram
Az oktatási tárca esélyegyenlőségi stratégiájának részeként 2005 óta működik a hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú tanulmányait elősegítő esélyegyenlőségi program.
A program célja az érintett fiatalok felsőfokú tanintézménybe való bekerülési esélyeinek növelése, a követelmények sikeres teljesítése és a későbbiekben a munkaerőpiacon való elhelyezkedés lehetőségének bővítése. A program több elemet tartalmaz:
- a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú tanintézményekbe a felvételi eljárás során kedvezményekkel való bejutásának biztosítása
- az érintettek számára a Mentorprogram segítségével a felsőoktatási intézménybe történő beilleszkedés megkönnyítése, a lemorzsolódás lehetőségének csökkentése
A Mentorprogram szakmai szolgáltatásai (feladatai):
- a programban részt venni szándékozók teljes körű tájékoztatása az előnyben részesítés lehetőségéről, annak feltételeiről
- a felvett fiatalok felsőoktatásba történő beilleszkedésének megkönnyítése a mentorhálózat (mentorok) segítségével
A programba bekerült első éves fiatalokat - a lemorzsolódás veszélyének elkerülése érdekében - a hátrányos helyzetű fiatallal azonos szakon és karon tanuló felsőbbéves hallgató segíti, aki két fél éven keresztül végzi munkáját. Mentorként az a feladata, hogy a mentorált hallgatót tanulmányi, adminisztrációs ügyeiben segítse, naprakészen informálja az igénybe vehető szakmai és ösztöndíj-lehetőségekről, felkészítse az önálló egyetemi/főiskolai létre.
- a munkaerőpiaci esélyek növelése a programban igénybe vehető képzések által.
Ki jogosult az előnyben részesítésre?
A felvételi eljárás során alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre, felsőfokú szakképzésre, mesterképzésre történő jelentkezésedkor "előnyben részesítéssel" többletpontokban részesülhet a felvételiző fiatal, ha:
- hátrányos helyzetű felvételiző (25 pont);
- halmozottan hátrányos helyzetű felvételiző (50 pont);
- fogyatékkal élő felvételiző (50 pont);
- illetve gyermekgondozás esetén (50 pont)
Hátrányos helyzet:
A felvételi eljárás során hátrányos helyzetűnek minősül az, aki a - felvétel esetén, a beiratkozás időpontjában - még nem töltötte be 25. életévedet és középfokú tanulmányai alatt, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesült, vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre volt jogosult, illetve szociális és anyagi körülményei figyelembevételével a jegyző védelembe vett, vagy állami gondozott volt azaz a gyámhatóság ideiglenes hatállyal családba, intézetbe utalt, illetve akit a gyámhatóság átmeneti nevelésbe vett.
Halmozottan hátrányos helyzet:
A felvételi eljárás során halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül az, akinél a hátrányos helyzet valamely tényezője fennáll, továbbá a törvényes felügyeletet ellátó szülő(k) a beiskolázáskor, azaz általános iskolai tanulmányok megkezdésekor legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányai(ka)t fejezte/fejezték be sikeresen, illetve, akit tartós nevelésbe vettek.
Fogyatékosság:
A lentebb felsorolt fogyatékossággal élő felvételizők minden esetben 50 többletpontra jogosultak.
Hallássérültek:
Hallássérültnek nevezzük azokat a személyeket, akiknek hallásküszöb értéke mindkét oldalon a beszédfrekvenciákon 40 dB felett van, és ezt audiológiai állomás igazolta. A hallássérültek lehetnek nagyothallók és siketek. A féloldali halláscsökkenéssel rendelkezők nem minősülnek sajátos nevelési igényűnek. Féloldali halláscsökkenésük az irányhallás terén okozhat problémát, de ettől eltekintve ép hallók, nem minősülnek érzékszervi fogyatékosnak.
Látássérültek:
Látássérültnek nevezzük azokat a személyeket, akiknek látássérülése legalább 67%-os. Súlyosabb formája a vakság, enyhébb formája a gyengénlátás. A meghatározás minden esetben a kétszemes látásteljesítményre vonatkozik, tehát ha a vizsgált egyén egyik szeme teljesen ép, akkor nem számít látássérültnek.
Mozgássérültek:
A mozgássérülés lehet veleszületett, esetleg a születés folyamán, akár a későbbi életszakaszban vagy baleset következtében létrejött károsodás, melyek gyakori jellemzője a bénulás, a görcsös túlmozgás, a végtaghiány, beszédzavar, melyeket egyéb sérülések is kísérhetnek.
Beszédfogyatékosság:
A beszédakadályozottság egyik legjellemzőbb jele, ha hiányzik vagy torzul a hangzó beszéd, zavart lesz a kiejtés, megváltozhat a beszédhangok színezete is. Jelentősen változhat a beszéd ritmusa, ami maga után vonja a dadogás-hadarást. Később ezek a nyelvi problémák leggyakrabban a nyelv írásbeliségében fordulnak elő, mint diszlexia, diszgráfia. Ugyancsak súlyos beszédfogyatékosság a motoros diszfázia, szenzoros diszfázia.
Autizmus:
Az autizmus egy idegi-fejlődési rendellenesség, ami csökkent mértékű társadalmi kapcsolatokban, kommunikációs képességekben, abnormális viselkedési és érdeklődési mintázatokban nyilvánul meg
Megismerés és viselkedésfejlődési rendellenességgel élők:
A teljesség igénye nélkül néhány fontosabb és ismertebb részterület kiemelhető: olvasási zavarok (diszlexia), írási zavarok (diszgráfia), helyesírási zavarok (diszortográfia), számolási zavarok (diszkalkúlia), viselkedési zavarok (pl. hiperaktivitás, figyelemzavarok stb.). (forrás:
www.felvi.hu)
Gyermekgondozás:
Aki gyermeke gondozása céljából 2009. február 15. és 2008. július 23. közötti időszakban fizetés nélküli szabadságon van, terhességi-gyermekágyi segélyben-, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesül, 50 többletpontra jogosult. A kedvezményre való jogosultságot 2008. július 9-ig igazolni kell.
Mesterképzés:
Aki az előnyben részesítés alapján plusz pontra jogosult, az adott felsőoktatási intézmény által meghatározott mértékű, de ezen a jogcímen legfeljebb 10 többletpontot kaphat.
A mesterképzésen és kiegészítő alapképzésen maximálisan szerezhető 100 ponton belül a többlet-teljesítményekért adható, illetve az előnyben részesítés okán adott pontok jogcímeit, mértékét, megállapításának rendjét az intézmények határozzák meg. A mesterképzésben való felvételi és pontszámítási feltételeket a 2009. szeptemberben induló képzések - diplomásoknak című hivatalos kiadvány tartalmazza, illetve elérhető a
www.felvi.hu weboldalon.
A jelentkezés menete:
- Az idei felvételi eljárásnál a Tájékoztatóhoz csatoltan, illetve az Oktatási Hivatal és az Educatio Kht. Ügyfélszolgálatain lehet beszerezni a jelentkezési lapot.
- Be kell jelölni az egyetemi/főiskolai kar (az intézmény, kar betűkódja) és szak megnevezése után, ha államilag támogatott képzésre kíván a felvételiző jelentkezni.
- Be kell jelölni az egyetem/főiskola karának és szakának megnevezése után, ha ugyanitt költségtérítéses képzésre is kíván jelentkezni.
- Amennyiben mindkét képzési formát megjelöli, figyelembe kell venni, hogy ezeknek nem feltétlenül kell egymást követő sorrendben szerepelniük! A felvételiző döntésétől függ, hogy hogyan rangsorolja azokat
- A többletpontokra (jelentkezési lap 11/b.pont) vonatkozó résznél be kell jelölni az előnyben részesítési kötelezettség alcím alatt, hogy melyik kritérium áll fenn a felvételizőnél, illetve családja esetében.
- A csatolt dokumentumokra (jelentkezési lap 11/b pont) vonatkozó fejezetben be kell jelölni, hogy mely kritérium alapján jogosult a felvételiző többletpontra (hátrányos, ill. halmozottan hátrányos helyzet, fogyatékosság, illetve gyermekgondozás esetén külön-külön mezőben).
- A jelentkezési lap mellé csatolni szükséges a többletpontra való jogosultságot igazoló, A4-es formátumú dokumentumok másolatát, illetve a szükséges nyilatkozatokat is.
Csatolandó dokumentumok:
Hátrányos helyzet esetén:
- a védelembe vétel elrendelése a lakóhelyed szerint illetékes jegyző hatáskörébe tartozik, azt igazolni kizárólag a jegyző határozatával, vagy az általa kiállított igazolással tudod;
- a rendszeres gyermekvédelmi támogatás - 2006. július 1-je után rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megítélése a települési önkormányzat hatáskörébe tartozik, amelyről - kérelemre - a települési önkormányzat jegyzője dönt;
- állami gondozottság igazolására az illetékes gyámhatóság határozata, illetve az általuk erre vonatkozóan kiállított igazolás fogadható el.
A jegyző által kiállított határozatot csak akkor fogadják el, ha az tartalmazza:
- a jelentkező nevét és természetes személyazonosító adatait ( anyja neve, születési hely-idő, lakcím)
- a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra/rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság tényét, idejét, a kiállító önkormányzat megnevezését és az elrendelő határozat számát.
Halmozottan hátrányos helyzet esetén:
- amennyiben a törvényes felügyeletet ellátó szülő(k) legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte(ék) be sikeresen, akkor a fent leírtakon kívül, csatolni kell még a szülő(k), törvényes képviselő(k) 2 tanú előtt megtett írásbeli nyilatkozatát is.
- Önmagában a szülői nyilatkozat nem jogosít többletpontra, szükséges hozzá a hátrányos helyzet fennállásának igazolása is!
- akit tartós nevelésbe vettek, arról a területileg illetékes gyámhivatal ad igazolást.
Fogyatékosság esetén csatolandó dokumentum:
- Közoktatási tanulmányok során fennálló fogyatékosság igazolása
- Amennyiben a jelentkező fogyatékossága már a közoktatási tanulmányok ideje alatt is fennállt, és erre tekintettel a tanulmányai és az érettségi vizsga során kedvezményben részesült, abban az esetben, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott bizottság jogosult szakvélemény kiállítására:
Érzékszervi fogyatékosság esetén:
- hallássérült - Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
- látássérült - Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
Testi fogyatékosság esetén:
- mozgássérült - Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
Beszédfogyatékosság esetén:
- Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
Autizmus esetén
- A fővárosi és megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok
- Autizmus Alapítvány és Kutatócsoport
- Vadaskert Kórház és Szakambulancia
- Budapesti Korai Fejlesztő Központ
Megismerés és viselkedés fejlődési rendellenességgel élők esetében:
- A fővárosi és megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok
Az a szakértői vélemény fogadható el a felvételi eljárás során, melyben ismertetik az előzményeket, a vizsgálati eredményeket, BNO kóddal jelölik a fogyatékosság típusát és fokát. Az összegzésben szövegesen leírják a fogyatékosság megállapítását, típusának és fokának megnevezésével. Szerepeltetni kell továbbá személyes adataidat (születési név, születési hely, dátum, anyja születési neve, lakcím), a kiállító szakértői bizottság adatait (megnevezés, cím valamint aláírással és bélyegzővel kell ellátni.
A középiskolai tanulmányok során fennálló fogyatékosság igazolható azzal is, ha a jelentkező rendelkezik a középiskola határozatával, amely bizonyítja, hogy az érettségi vizsga során kedvezményekben részesülhet/részesült.
A közoktatási tanulmányok alatt nem diagnosztizált, illetve azt követően keletkezett fogyatékosság igazolása:
- Amennyiben a fogyatékosság tényét később - nem a közoktatási tanulmányok alatt - állapították meg, a fogyatékosság igazolására az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet jogosult.
- A beszédfogyatékosság, hallássérültség, látássérültség, mozgássérültség utólagosan akkor tekinthető fogyatékosságnak, ha valamilyen rendkívüli baleset vagy betegség következtében történt.
Amennyiben fogyatékossággal élő, külföldi állampolgárként jelentkezik magyarországi felsőoktatási intézménybe, a fent ismertetett jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően a fogyatékosságot igazoló Magyarországon kiállított igazolást, szakvéleményt kell beszerezni!
- Amennyiben erre nincs lehetőség, a külföldön kiállított igazolások, szakvélemények csak hiteles fordítással együtt fogadhatók el.
Gyermekgondozás esetén csatolandó dokumentum:
Gyermekgondozásért járó többletpontra való jogosultságot fizetés nélküli szabadság esetén a munkáltató által kiadott gyermeknevelési segély (GYES), gyermeknevelési díj (GYED), gyermeknevelési támogatás (GYET) és terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS) esetén a támogatást folyósító szerv (munkáltató, Országos Egészségbiztosítási Pénztár kirendeltségei, Magyar Államkincstár kirendeltségei) által kiállított igazolással vagy határozattal kell igazolni.
A munkáltatói igazolás akkor fogadható el, ha az tartalmazza:
- a felvételiző nevét és személyazonosító adataidat (anyja születési neve, születési idő, hely, lakcím),
- valamint azt a tényt, hogy a felvételiző a 2009. február 15. és 2009. július 23. közötti időszakban gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságon vagy, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesül.
- Minden esetben elegendő az igazolás másolatát csatolni a jogosultság igazolásaként.
A felvételi eljárás díja:
A felvételi eljárás során a jelentkezőnek alapdíjat, valamint - a jelentkezési helyek számától függően - kiegészítő díjat kell fizetnie.
A hátrányos helyzetű jelentkezők 50%, a halmozottan hátrányos helyzetűek pedig 100% kedvezményre jogosultak a felvételi eljárás alap és kiegészítő díjából is, amennyiben a fenti jogcímeket jelentkezési határidőig (tehát 2009. február 16-ig) a megfelelő dokumentummal igazolják. A benyújtott dokumentumok vizsgálatát követően a felvételiző számára az Oktatási Hivatal, a regisztrációs levéllel együtt megfelelő összeggel kitöltött csekket küld a hátrányos helyzetű jelentkező számára.
- Amennyiben a felvételiző halmozottan hátrányos helyzetű, s bejelölte azt a felvételi jelentkezési lapon, valamint a jelentkezéshez csatolt dokumentumok vizsgálata is ezt igazolja, akkor nem kap csekket, hiszen 100%-os díjkedvezményben részesül.
- Amennyiben a felvételiző hátrányos helyzetű, s bejelölte azt a felvételi jelentkezési lapon és jelentkezéshez csatolt dokumentumok vizsgálata is ezt igazolja, akkor a jelentkezési helyeknek megfelelő alap és kiegészítő díjak teljes összegének 50%-os díjkedvezményére jogosult, így a megfelelő összegre kiállított csekket küldik meg számára.
- Amennyiben az előnyben részesítés kapcsán a hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetet a csatolt dokumentumok nem támasztják alá, nem lehet díjkedvezményben részesülni.
A kedvezmény igénybevételének feltételei:
- A felvételi jelentkezési lap 11/b pontjánál, előnyben részesítés kapcsán igénybe vehető többletpontot be kell jelölni.
- a jelentkezési laphoz csatolni kell az igazoló dokumentumokat.
- A kedvezményt a fogyatékkal élő, valamint a gyermekgondozáson levő jelentkezők nem vehetik igénybe.