Az EKKR-hez történő csatlakozás a magyar oktatásügy kitüntetett érdeke. Egyfelől előfeltétele annak, hogy az elkövetkező évek során Magyarország a kialakulóban lévő egységes európai oktatási térség tevőleges és egyenrangú szereplőjévé váljon, s a magyar oktatási rendszerben mindenekelőtt a felsőoktatásban keletkezett képesítések tekintélye, elismertsége növekedjék, és ez által oktatási rendszerünk európai, és szélesebb nemzetközi kitekintésben is kellő vonzerőt gyakoroljon. Másfelől elengedhetetlen ahhoz, hogy hazánk lépést tartson az európai oktatási, képzési rendszerekben jelenleg végbemenő mélyreható strukturális és tartalmi reformokkal.
Az EKKR folyamatban való részvétel a Magyar Köztársaság Európa-politikájának is egyik kulcseleme, mivel hathatósan előmozdítja Magyarország európai felzárkózásának és integrációjának folyamatát.
Magyarország az EKKR-hez történő csatlakozás szakmapolitikai, jogi és költségvetési kereteit az Országos Képesítési Keretrendszer (OKKR) létrehozásával teremti meg.
A kormányhatározat rendelkezéseivel összhangban 2008 októberében megalakult az OKKR Tárcaközi Bizottság, amely az OKM irányításával koordinálja az OKKR létrehozásával kapcsolatos tevékenységeket. Elnöke: dr. Manherz Károly az OKM felsőoktatásért felelős szakállamtitkára, társelnöke dr. Székely Judit az SZMM szakképzésért és felnőttképzésért felelős szakállamtitkára. A Tárcaközi Bizottság Titkárságának feladatait az Oktatási és Kulturális Minisztérium Európai Uniós Kapcsolatok Főosztálya látja el.
Az Országos Képesítési Keretrendszer (OKKR) fő céljai, bevezetésének várható eredményei
Az OKKR létrehozásának átfogó célja az oktatás és a képzés különböző szintjeinek és formáinak egységes - az Európai Képesítési Keretrendszer elveivel megegyező és szerkezetével kompatibilis - rendszerbe foglalása, s ezáltal az egész életen át tartó tanulás gyakorlati megvalósításához szükséges feltételek megteremtése.
Az OKKR kidolgozásának közvetlen céljai:
- az oktatás és képzés különböző szintjei kimeneti szabályozóinak egységes rendszerbe foglalása, e kimeneti szabályozók harmonizációjának segítése,
- az oktatás és képzés minőségbiztosítási rendszereinek az erősítése és összhangjuk kialakításának támogatása,
- a nem-formális és az informális tanulás keretei között megszerzett tudás és kompetenciák elismerése,
- az oktatási és képzési rendszeren belüli szakmapolitikai koordináció, a társadalmi partnerekkel való együttműködés erősítése,
- az oktatási-képzési programok tervezésének és kidolgozásának eredményesebb orientálása,
- az egyén pályaválasztásának, a pályaorientációs és tanácsadási rendszerek eredményesebb működésének a támogatása,
- a vállalkozások (munkaadók) számára európai kontextusban is értelmezhető rendszerszerű információk szolgáltatása a képesítésekről.
Az OKKR bevezetésének és működtetésének legfontosabb elvárt eredményei
1. Javul az oktatási és képzési rendszerek átláthatósága, ami
- orientálja az egyént, az oktatás és a munkaerőpiac valamennyi szereplőjét a képesítések tartalma és gyakorlati hasznosíthatósága tekintetében;
- hozzájárul az oktatás és képzés eredményességének, hatékonyságának, munkaerő-piaci relevanciájának az erősítéséhez.
2. Javul az oktatási és képzési rendszerek közötti, továbbá a formális, nem formális tanulási utak közötti átjárhatóság. Ennek révén:
- össztársadalmi méretekben erősödik a tanulás vonzereje;
- javul az oktatás méltányossága, a tanulás különböző formáihoz való hozzáférés lehetősége;
- javulnak a társadalmi mobilitás esélyei.
3. Megteremtődnek az Európai Képesítési Keretrendszerhez történő csatlakozás, szakmai, jogi feltételei. Ennek eredményeként:
- Magyarország belátható időn belül a kialakulóban lévő egységes európai oktatási térség aktív szereplőjévé válik;
- európai méretekben erősödik a bizalom a magyarországi képesítések iránt, ami nemzetközi szintéren növeli a hazai oktatási rendszerek, mindenekelőtt a felsőoktatás elismertségét, vonzerejét;
- javítja a magyarországi képesítéssel rendelkező munkaerő versenyképességét az európai munkaerő-piacon.