Konrád Ignác Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, Kétújfalu

 

Szekció: Átmenet megkönnyítése

Időpont: 2003. május 27. 11:10 - 12:40, illetve 14:20 - 15:50

Helye: Budapest terem

 

Foglalkozásvezetők: Nagy Edina, Orsós Andrea

 

 

Személyiségfejlesztés

A helyi óvodai nevelési programunk a gyermeki személyiség harmonikus kibontakoztatását, fejlesztését a környezeti nevelésen keresztül játékosan, derűs óvodai légkörben végzi. A környezeti nevelés átfogja a teljes személyiséget, alakítja a gyermek környezet iránti érzelmi viszonyulását, értékrendet, megismerő, cselekvési, döntési képességet fejleszt. A komplexitás lényege, hogy a környezet témához kapcsolódik a zenei, irodalmi (mese, vers), vizuális-ábrázoló, mozgás- és tánckultúra. Beépül a beás gyerekek kultúrájának ápolása, identitásuk erősítése is.

 

A kötetlen egyéni vagy mikrocsoportos tevékenység játékosan történik, játékidőben. Pontos idejét az óvónő módszertani szabadságára, kompetenciájára bízzuk. A tervezett témakörök feldolgozása ciklusokban történik a barkácsolás eszközeivel, játékosan. A feldolgozás mélységét a tevékenykedő gyerekek érdeklődése, fejlettsége szabja meg. A tevékenység során öntevékenyen fedezik fel az ok-okozati összefüggéseket, következtetéseket vonnak le, azonosságokat és különbségeket vesznek észre. Fontos az utánzásos minta- és modellkövetéses viselkedéstanulás, főként a cigány gyerekeknél, akiknek két eltérő kultúrát kell befogadnunk.

A tevékenység során a természet adta tárgyakat, terméseket, anyagokat használjuk, amelyeket folyamatosan gyűjtögetünk. Mint régen a „fonóban”, a tevékenység közben beszélgetünk a természeti-társadalmi környezetről, a gyerekek tapasztalatairól, élményeiről. Jellemző még ebben a korban, hogy a gyerekek tevékenységben fejezik ki önmagukat, főként a cigány gyerekek, akiknek eltérő a kultúrájuk, nyelvi kódjuk. A szegényes szókincsük, bátortalanságuk gátat vet a nyelvi kifejezésnek. A tevékenység során viszont észrevétlenül kapcsolódnak be a beszélgetésbe, az elkészített játékok, tárgyak, az élményt nyújtó cselekvések fejlesztik legjobban a gyerekek emlékezetét, kreativitását, gondolkodását, finommotorikáját, szókincsét. A tárgy láttán hetek múlva is emlékeznek a dalra, versre, amelyet a tevékenység közben hallottak. A mi dolgunk megláttatni a csodát. A tevékenység során az együttműködésre, eredetiségre helyezzük a hangsúlyt, nem a végtermékre. Megismerjük a környék hagyományait, kézműves mesterségeit, népszokásait, valamint a cigány kulturális szokásokat, hagyományokat is.

A tevékenységek során együttműködve segítünk a korrekcióra szorulónak, szárnyalhatnak a tehetségesek. Az óvodai programunk eredményeképpen a 6-7 éves tanulók 98%-a eléri az iskolaérettséget, egyre kevesebb tanuló kezdi meg az általános iskolát speciális tagozaton. Az óvoda-iskola átmenetét megkönnyíti a komplex foglalkozás folytatása az iskolában.

 

 

Szociális készségek fejlesztése

 

Az esélyegyenlőtlenség csökkentését az anyanyelvi nevelés-kommunikáció és a szocializáció fejlesztésével érjük el.

Iskolánkban az óvodai nevelés eredményeire támaszkodva 1997 szeptemberétől az 1–3. évfolyamon az ének, technika, rajz készségtárgyak tananyagát a . Dr. Trencsényi László által kidolgozott „Kalendárium” komplex integrált művészeti nevelési tanterv tartalmazza, amelyet hat évvel ezelőtt adaptáltunk, és a cigány, főként beás népismeret anyagával egészítettük ki a helyi sajátosságokhoz igazítva. A „Kalendárium” tantárgy a vizuális nevelés, a mozgáskultúra, az ének és zenei nevelés, a technika, a környezeti ismeretek bizonyos százalékát együttesen komplex foglalkozásként valósítja meg, mindehhez segítségül hívva a népi kultúrát.

A „Kalendárium” tanterv célja a sokoldalú képességfejlesztés, beleértve az érzékszervi, mozgáskoordinációs, továbbá más fiziológiai képességek egyéni sajátosságokhoz igazodó fejlesztését. A tanterv személyre szóló differenciálható eszközrendszerével biztosít sikeres iskolázást különböző képességű, illetve szociokulturális környezetből érkező tanulók számára. A tevékenykedtetésben a hagyományos tanulócsoportok helyett kooperatív tanulócsoportok működnek.

 

Énekben, játékban, zenében élő szokásanyagot dolgozunk fel. A manuális tevékenységekhez szükséges anyagok nagy részét a gyerekek természetes környezetükből gyűjtik. A nemezelés, a fazekasság, a szövés-fonás, a hímzés, a csuhézás, a kosárfonás, a bőrözés, a szalmafonás fejleszti a gyerekek kézügyességét, vizuális látását. Így önmaguk alkotnak használati és ajándéktárgyakat, s nem a kész tárgy megvásárlására sóvárognak. Fontos eredmény, hogy a félénk, önbizalomhiánnyal küszködő, esetleg sérült lelkű gyermek is bátran készíthet szépet, különlegeset. Nem jeggyel értékelünk, hanem szöveges értékelést alkalmazunk. Az órákat egy tömbben, egy napra, az úgynevezett projekt napra, a Kalendáriumi napra illesztettük az órarendbe. Minden témának van egy előkészítő, jobbára gyakorló, ismeretszerző, fejlesztő szakasza és egy a szokást – valóságos ünnephelyzetben – eljátszó inkább képességalkalmazó záró szakasza. Bizonyos foglalkozások helyszínéül szabad teret, a tanulók családtagjainak lakhelyét is felhasználjuk, ahogyan ezt egyfelől a népszokások hagyománya, másfelől a kézműves vagy mozgásos tevékenységek anyag- és térszükséglete is megkívánja.

 

A kalendáriumi témák megnevezése tanévenként ismétlődik, azonos a parasztkalendárium hagyományos elnevezéseivel. A tananyagot naptári ünnepekre, valamint a naptárban nem jelölt, de a néphagyományban ma is élő családi ünnepekre, szokásokra építjük fel. Ősszel, télen, illetve tavasszal minden hónap jeles napjait, szokásait dolgozzuk fel évfolyamonként koncentrikusan bővülő ismeretanyaggal, a nyári hónapok szokásait pedig sűrítve a tanév első és utolsó hónapjában. Így a 12 hónap jeles napjai köré építjük fel a „Kalendárium” tananyagát 10 hónapra elosztva.

 

 

 

© Országos Oktatási Integrációs Hálózat

Design: FeVa, SZM & g@rpi